Aki még nem volt szín- és stílustanácsadáson, abban akkor is rengeteg kérdés merül fel az egész folyamattal kapcsolatban, ha egyébként hallott róla, hogyan zajlik maga a folyamat. Mutatok öt olyan kérdést, amit szín- és stílustanácsadóként elég gyakran feltesznek nekem.

Te fogod megszabni a stílusom? És ha ez nem igazán én vagyok?

Semmi olyat nem szeretnék rád kényszeríteni, ami nem te vagy. Sőt, abban segítek, hogy tényleg az lehess, aki valójában vagy. Az évszaktípusodnak megfelelő színek egy komoly palettát tesznek ki, ha nem szereted egyiket vagy másikat, akkor egyáltalán nem kell vele foglalkoznod, válogass azokból, amelyek tetszenek benne. A stílussal ugyanez a helyzet: nem kell habos-babos-fodros cicának lenni, ha te inkább farmeros-tornacipős- rockerpólós vagy. Akkor ebből hozd ki a lehető legtöbbet, úgy, hogy közben maximálisan megőrzöd, sőt, bátrabban kifejezed önmagadat. A coaching-szemlélettel pedig abban is segíthetek, hogy jobban megismerd azt, akit a tükörben látsz.

Letiltasz a kedvenc színeimről?

Nos, nem tagadom: lehet, hogy lesz olyan árnyalat, amit eddig szerettél, én pedig azt fogom mondani róla, hogy nem túl előnyös. Nekem is volt ilyen, a lilamániámon erősen úrrá kellett lennem, mert nekem sajnos az nem igazán a színem. De azért vannak menekülő utak. Az egyik az, hogy az adott színből megkeresed azt az árnyalatot, amelyik jól áll – nem mindegy például, hogy egy színnek a hidegebb vagy melegebb tónusait viseled. A másik kiskapu pedig az lehet, hogy ha az arcodtól távol hordod azt a színt, amelyik neked nem az igazi. Például lila póló helyett inkább egy lila táskát vagy nadrágot választasz. Sőt, az évszaktípusod testvér-palettájáról is lophatsz pár színt a saját palettádra (erről bővebben majd később). Szóval semmi sem tilos, de ha tudatosan csinálod, jobb lesz az eredmény.

Ki kell dobnom a fél ruhatáram?

Megint csak nemmel válaszolok. Igen, lesz olyan ruhadarab, amire azt mondom, hogy nem kellene nagyon erőltetni. Ha nagyon nem akarod kidobni, elajándékozni, és egyáltalán, megválni tőle, akkor legalább csak olyankor vedd fel, amikor nem nagyon érdekel, hogy a legjobb formában legyél, például mert az otthoni cuccra felkapott kabátban rohansz az oviba a gyerekért. Aztán egyszer csak úgyis megválsz majd tőle, ha máshogyan nem, akkor úgy, hogy elnyúlik, elhasználódik. Lesznek olyanok, amelyek kis átalakítással menthetők, és persze lesz egy csomó olyan, ami marad. Vagyis sz MMM-rendszerem (megy-menthető-marad) vonalán fogunk haladni. Már az is komoly eredményt hoz, ha a „marad” kategóriát részesíted előnyben, a menthetőkért megteszed, amit lehet, és a jövőbeni vásárlásoknál tudatosabb vagy. Az eredményt a saját szemeddel fogod látni.

Nem drága ez egy kicsit?

Az, hogy kinek mi drága, nyilvánvalóan nem lehet egyértelműen meghatározni, mindenkinek a saját lehetőségeitől, költségvetésétől és prioritásaitól függ. Én inkább befektetésnek nevezném. Mit kapsz ezért a pénzért? Tisztába jöhetsz azzal, milyen színek, milyen szabások állnak jól neked, de azzal is, hogy hogyan használhatod ki a színek, ruhák hatását, hogy azt mondd el magadról, amit valóban közvetíteni szeretnél. Közben foglalkozunk a lelkeddel, az önbizalmaddal is, hiszen a coaching szemléletemet, és a célzott kérdéseimet sem fogom otthon hagyni. A tanácsadás után sokkal magabiztosabban vásárolsz majd: elfelejtheted azokat a tévedéseket, amelyek nyomán sosem hordott ruhák álldogálnak a szekrényedben, mert csak azt fogod megvenni, ami valóban neked való. Az így megtakarított pénzből pedig minőségi darabokat vehetsz, de akár egy nyaralás árát is összerakhatod, ez megint csakis tőled függ. Ráadásul, mivel valóban neked való darabok lesznek majd a szekrényedben, ha abszolút nincs semmi ötleted a reggeli rohanásban, akkor is össze tudsz úgy kapni egy öltözéket, hogy mindenki téged fog irigyelni érte. Nos, megéri?

Hol itt az önelfogadás? Miért biztatsz arra, hogy a tökéletességen görcsöljek?

Dehogy biztatlak, sőt, én leszek az első, aki azt fogja mondani, hogy nem lehet, és nem kell mindig tip-top menyecskének látszani. Ugyanakkor, ha tudod, mit vegyél fel, amikor valóban számít, akkor jólesik majd bezsebelni a dicséreteket. Az önelfogadás pedig épp ott van, hogy ismered az alakodat, a színeidet, és nem akarsz erőnek erejével másnak látszani, mint aki vagy. Sőt: pont azt fogod megmutatni a világnak, aki TE vagy, és nem azt, amit elvárnak tőled. Így azért könnyebb szeretni magad, nem? Mindig, mindenkinek azt mondom: nem skatulyából kihúzottnak kell lenni, hanem önazonosnak. Akkor ragyogsz igazán.

Van egy érdekes gondolatod ezzel kapcsolatban? Gyere, beszélgessünk az Élet színesben Facebok-oldalán!

Legyen színes napod!
Judit
 

Fotók: Unsplash.com