A Pantone minden évre választ egy színt, amely egyrészt szépen belopódzik a trendekbe, másrészt pedig kifejezi a "köz" aktuális lelkiállapotát. A Mocha Mousse névre hallgató, kávéhab- (mások szerint plüssmaci-) árnyalatról olvastam már hideget, meleget. Van, aki az egyszerűsége és eleganciája miatt dicséri, más pedig azt mondja, hogy ilyen ronda és unalmas színhez régen nyúlt a neves színintézet. A barna egyébként is egy megosztó dolog, van, aki ebben szeret elbújni, más meg fel nem venné. Szerintem meg ez is olyan, mint a hobbitok: több van benne, mint bárki is gondolná.

(Szponzorált tartalom) A Zöldsalátán már írtam róla a múlt héten, hogy az ember lányának minden évben van egy semleges korszaka - nekem konkrétan a bézs uralkodik el az életemen ilyenkor. Amikor biztonság kell, amikor nem akarsz tévedni, vagy túl nagy teret foglalni, amikor világos gondolatokra, tiszta lapra van szükség. Aztán az esetek többségében eljön az is, hogy elég lesz a jólnevelt semlegesből, és kell valami ütős őrület. A bézs egyébként ilyenkor is hasznos segítőtárs-szín, hiszen szuper festővászon, háttér, alap ahhoz, hogy mellétegyél egy nagyon színes cuccot. Most ezt az oldalát szeretném hangsúlyozni, mégpedig minden színtípusra külön odafigyelve.

Kicsit rózsaszínes, kicsit narancsos, kicsit korallos, leginkább barack. „Olyan árnyalatot kerestünk, amely tükrözi az összetartozás iránti veleszületett vágyunkat. Olyan színt választottunk, ami melegséget és modern eleganciát sugároz, ugyanakkor együttérzést áraszt magából. A Peach Fuzz könnyedén ötvözi a fiatalosságot az időtlenséggel”. – mondta Leatrice Eiseman – a Pantone Intézet igazgatója a 2024-es év színének választott finom, puha, nagyon nőies árnyalatról.

Ebben a mostani, kicsit sem könnyű időszakban, amikor az emberek egyre feszültebbek, egyre jobban elszigetelődnek, és egyre inkább buborékba zárják magukat, nem véletlen, hogy az intézet egy olyan árnyalatra szavazott, amely már első látásra is a lágyságot, az összetartozást, a gyengédséget, a törődést sugározza.Napsütéses, kedves, vidám, cseppet sem erőszakos vagy éles. Ugyanakkor több van benne, mint azt gondolnánk. Tökéletes a finom eleganciához, de a fodros romantikában sőt, más stílusokban is otthonosan mozog. A színek terén is sokoldalú, társíthatod könnyű pasztellekkel, de akár egy merészebb color blockingot is bevállalhatsz hozzá.

A 2022-es jegesen finom Very Pery után a Pantone húzott egy merészet, és egy feltűnő, erőteljes színt választott a 2023-as év színének. Itt a Viva Magenta, valahol a piros és a pink között, felkiáltójelként az utóbbi évek világméretű katyvaszában.

(Szponzorált tartalom) A nyár és a lenge, fehér ruha fogalmilag összetartozik - az viszont szezonról szezonra változik, hogy a szóban forgó lenge, fehér ruha éppen sima, apró mintás, hímzett vagy épp csipkés. Az utóbbi években a csipkés vonal vitte a prímet, élen a madeira csipkével. Nevezik angol hímzésnek, lyukhímzésnek is, de mivel igazán mesterfokon Madeira szigetén űzik ezt a műfajt, elsősorban madeira néven fut ez a díszítőelem. 

A madeira csipke vagy hímzés az utóbbi években lassan szivárgott be a divatba, hol itt, hol ott bukkant fel: blúzokon, topokon, ruhákon. Idén aztán fogta magát, és mindent elsöpört, gyakorlatilag bármilyen nyári holmin megjelenhet. Első számú felbukkanási helye természetesen a már emlegetett, lenge, fehér nyári ruha, de díszíthet felsőket, szoknyát, nadrágot, sőt, rövidnadrágot is. Már egészen kevés madeira is gondoskodik a romantikus hangulatról, de ezt persze elég sokáig lehet fokozni fodrokkal, masnikkal, puffos ujjakkal és hasonló trükkökkel.

Már tavaly is beszivárgott a divatba, de igazán idén nyáron tobzódik a csempeminta. Leginkább a fehér alapon kék mintás Amalfi, illetve a nem mediterrán, de legalább ilyen jellegzetes holland, delfti csempék ihlette minták jelennek meg a ruhákon, de itt-ott azért felbukkannak a színpompás marokkói csempék is. A leggyakoribb előfordulási helyük a klasszikus nyári mini- vagy maxiruha, de szoknyákon, blúzokon is megfordulnak. Öltözhetünk teljesen csempemintába, de akinek ez sok, az viselheti a csempemintát díszcsíkként a ruhája szélén, vagy akár ékszerként. Mindenképp napsütéses, mindenképp nyári, mindenképp felvidító. Mutatom is az inspirációt.

A csempeminta eredete

A majolika csempék eredete a 12. századba, a mór kézművességhez nyúlik vissza. A név Mallorca szigetére utal, innen szállították ugyanis a klasszikus, fényes mázzal ellátott csempéket Itáliába, és az Ibériai-félszigetre, ahol máig klasszikusnak számíatnak (gondoljunk csak a Capri szigetéről ismert majolika csempékre, a spanyol csempemintára vagy a portugál azulejo-ra. Északra a 16. században vitték el a divatot a flamand fazekasok, így lett Hollandiában is hihetetlenül népszerű ez a technika, a delfti porcelánok máig fehér alapon kék színben tündökölnek. Most pedig ezek a minták költöztek át a ruhákra is.

A már ismert alapszett visszatér, hogy a Tél típusú nők se maradjanak a színeikre hangolt összeállítások nélkül. Az alap ugye a fehér ing és a farmer, ehhez kerestem olyan darabokat, amelyek a tél sötét, hideg, telített színeit tükrözik vissza. Most nem igazán fogtam vissza magam sem színben, sem fazonban, hiszen a Tél típusoknak jól áll egy kis dráma, egy kis extra őrület. Ők azok, akiknek a fagyos és feltűnő színek mellett a fekete és a vakító hófehér is szuper, ezzel a tulajdonságukkal is érdemes élni.és mivel az őszből lassan átcsúszunk a télbe, olyan szetteket raktam össze, amelyek fölé simán fel lehet venni egy télikabátot is.

A múltkori őszi alapszett visszatér, ezúttal a Tavasz színtípusok színeire alakítva. A farmer és a bézs blúz, mint alapdarab szinte mindenki ruhatárában ott van, de valljuk be, nem igazán extra történet. Hogy lehet ebből színtípusra szabott, figyelemre méltó outfit? Ezúttal a Tavasz típusok példáján mutatom meg mindezt. De a Nyár és a Tél típusok se aggódjanak, hamarosan ők is kapnak saját szetteket!

Lassan tényleg itt a tavasz, és ez minden évben magával hoz némi gardróbügyi reformot is. Elpakoljuk a téli cuccot, jön a tavasz ruha a polc első felére. A szemünk pedig nagyon ki van már éhezve némi zöldre. Most, hogy kevesebbet jutunk ki a szabadba, akár az otthonunkba és a ruházatunkba is behozhatjuk ezt a színt, már csak azért is, mert megnyugtat, ami most megint csak eléggé ránk fér. Ha pedig szereted a Guinness-t és/vagy az ír zenét, akkor jusson eszedbe, hogy ma van Szent Patrik napja, amikor a világ minden tája, ahol írek élnek, zöldbe borul.

Amikor ékszerekről írok, mint például nemrég a Zöldsaláta blogon, sokan kérdezik: oké, de melyik színtípusnak melyik ékszer való? Egyáltalán, számít ebben a színtípus?

Nos, igen, számít, különösen az archoz közel hordott ékszerek esetében, vagyis a fülbevalónál és a nyakláncnál. Én még a gyűrűt is előszeretettel sorolom ide, mert a mindennapokban elég sokat matatunk az arcunk körül, még ha ez nem is különösebben hasznos dolog. A karkötő, az övcsat, a bokalánc esetében kevésbé lényeges kérdés a színtípus, de ha fülbevalóban mondjuk ezüstöt vettünk fel, akkor nagyon jó ízléssel kell eltalálni a szettet, hogy ne mutasson mellette disszonánsan egy arany karkötő.Időnként - sajnos vagy szerencsére - csak egy egészen vékony paraszthajszál választja el az izgalmasan eklektikusat az ízléstelenül összehordottól. (Ezért kell bátran kísérletezni és játszani ezzel az egésszel, de erről majd máskor.)