Az idő borús, a hőmérséklet esik, és a hírek sem adnak okot túlzottan széles mosolyra. Ilyenkor nagyjából két megoldás van. Az egyik, hogy beleszürkülünk az évszakba, előszedjük a barnát, szürkét, feketét, mindent, ami sötét és biztonságos. Ezt gyakoroljuk országszerte pár évtizede, de ahogy látom, a hangulatunk nem sokkal lett jobb tőle.
(Szponzorált tartalom) Régi igazság, hogy ha van egy jó alapruhád, akkor minden alkalomra fel tudsz öltözni. Épp ezért ebben a cikkben azt mutatom meg, hányféleképpen kombinálható egy viszonylag univerzális színű és egyszerű szabású ruha. Ezeknek a daraboknak tényleg a kiegészítők adnak személyiséget, vagyis legalább annyiféle változatuk van, ahány más ruhadarabodat, cipődet, táskádat hozzájuk tudod társítani. Természetesen a személyiséged szerint, mert ugye a kiindulópont mindig ott van. Mindkét ruha a Bonprix kollekciójából származik, ott érdemes levadászni őket.
Ősszel hajlamosak vagyunk elbújni a földszínekbe, vagy lassan beleszürkülni a télbe. Az Instán is egyre több a letisztult, biztonságos, semleges szín, egyre kevesebb a vibráló árnyalat. Persze ez alapvetően nem baj, kell ilyenkor a kényelem, a puhaság, a visszafogottság. De azért az sem árt, ha néha viszünk egy kis színt ebbe az egészbe. Mutatok 4 outfit-ötletet, hogy ne kelljen sokáig tanakodnod a szekrény előtt.
Klasszikus szituáció: reggel (előre megfontolt szándék esetén már előző este) ott álldogálsz a szekrény előtt,és tanakodsz mit is vegyél fel. Kikészíted, kivasalod, felveszed - és lecsap a realitás, mert vagy nem jó együtt, vagy egyszerűen idegen az egész a tükörben. Jön a kapkodás, mérgelődés, ezredszer is átöltözés, és jó esetben a folyamat végére kialakul az a szett, amit végre igazán magadénak érzel.
Először is, be kell vallanom, hogy én nem az a szülő vagyok, aki térdelőrajtban, pezsgővel a keze ügyében várja az iskolakezdést. Megértem persze azt is, de mi itthon napok óta azon röhögünk, hogy jobban parázok a szeptember 1.-től, mint a gyerekek. Merthogy jön a korán kelés, a ha-akarom-ha-nem feladatok, a rutin, amiből kábé két hét után kezd el elegem lenni. De nincs mese, muszáj szembesülni a back to school időszakkal, szóval ebben a bejegyzésben most megfogom a könnyedebbik, divatos oldalát.
(Szponzorált tartalom) A nyár és a lenge, fehér ruha fogalmilag összetartozik - az viszont szezonról szezonra változik, hogy a szóban forgó lenge, fehér ruha éppen sima, apró mintás, hímzett vagy épp csipkés. Az utóbbi években a csipkés vonal vitte a prímet, élen a madeira csipkével. Nevezik angol hímzésnek, lyukhímzésnek is, de mivel igazán mesterfokon Madeira szigetén űzik ezt a műfajt, elsősorban madeira néven fut ez a díszítőelem.
A madeira csipke vagy hímzés az utóbbi években lassan szivárgott be a divatba, hol itt, hol ott bukkant fel: blúzokon, topokon, ruhákon. Idén aztán fogta magát, és mindent elsöpört, gyakorlatilag bármilyen nyári holmin megjelenhet. Első számú felbukkanási helye természetesen a már emlegetett, lenge, fehér nyári ruha, de díszíthet felsőket, szoknyát, nadrágot, sőt, rövidnadrágot is. Már egészen kevés madeira is gondoskodik a romantikus hangulatról, de ezt persze elég sokáig lehet fokozni fodrokkal, masnikkal, puffos ujjakkal és hasonló trükkökkel.
Néhány helyen már megtartották, de az általános iskolai ballagások java még csak most jön. Az immáron felnőtt korú nők fejében pedig két gondolat szokta ilyenkor kergetni egymást. Az egyik a "te jó ég, még csak most született és már ballag", a másik pedig az örökbecsű "mit vegyek fel". Az elsőre nekem sincs igazán jó válaszom, mert tényleg nőnek, mint a gomba, de a másikra hoztam egy kis inspirációt a biztonság kedvéért.
(Szponzorált tartalom) A tavasz kétarcú: hol hűvös, hol szinte nyáriasan meleg, hol romantikus, hol rohanós. Ehhez a kétarcúsághoz hoztam most két szettet, a kedvenc darabjaimból válogatva. A ruhák szinte mindegyike a Bonprix áruház kinálatából származik. Ami közös bennük: a legújabb Bonprix rendelés, a hímzett bőrdzseki. Már érzem, hogy nagy kedvenc lesz, mert bár alapdarab, a hímzés pont annyi csavart ad neki, hogy tökéletes legyen, és szinte bármihez fel akarjam venni.
(Szponzorált tartalom) Ha február, akkor Valentin-nap. Van, aki szereti, van, aki inkább egy sima hétfőt tartana helyette, de az biztos, hogy senki nem megy el mellette szó nélkül. Én valahol félúton vagyok: a túlcukrozott romcsi-lávcsi nem az én világom, de egy kis süti- és csokievésre ez az ürügy is éppolyan jó, mint bármi más.
Karácsonykor nagyjából két csoportra oszlik az emberiség, legalábbis annak női fele. Az egyik csoport szeret kiöltözni, elvégre meg kell adni a módját az ünnepnek. Ők azok, akik már a céges bulin is flitteres koktélruhába bújnak, otthon pedig tűsarkúban és csillogósban gyújtják meg a csillagszórót, és a párjuknak is kikészítik az öltönyt-nyakkendőt.
A másik csoport inkább a kényelmesre szavaz. Ha nagyon meg akar felelni a társadalmi konvencióknak, akkor húz egy látványosabb felsőt a farmerhez, ha másképp értelmezi a megfelelést, akkor pedig klasszik csúnyapulcsit vesz fel hozzá. Másnap pedig belebújik a karácsonyi leggingsbe, és kényelmesen élvezi, hogy végre vége a készülődésnek, más dolga sincs, mint elmerülni a bejgli-szaloncukor-forrócsoki háromszögben.
